Minden, amit a szórt hőszigetelésekről tudni érdemes

A szórt habok hőszigetelő képessége

Szinte ökölszabályként kezelhető, hogy ugyanolyan hőszigetelési hatás eléréséhez szórt uretán habból fele annyi szükséges, mint azonos hővezetési tényezőjű hagyományos anyagból. Például 25 cm kőzetgyapot helyett 12-13 cm nyitott cellás hab, vagy 20 cm PIR-hab helyett 10 cm zárt cellás hab.

A zárt cellás hab általános hőveszteség csökkentő tulajdonságaHőszigetelő témában az egyik leglelkesítőbb könyvet David B. South írta, melyben majd' negyven éves tapasztalatait összegzi a zárt cellás szórt pur habokról. Könyve, amellett, hogy megvásárolható, szabadon letölthető. Érdemes végiglapozni; nagyszerű anekdotákat találhatunk benne, melyekben a szórt szigetelés teljesítménye még a szakembereket is meglepi. (Kedvencünk az a rész, amikor csákánnyal bontatják meg az elkészült hőszigetelést, mivel a mérnökök egyszerűen nem hiszik el, hogy csak 10 cm hab van a hűtőház falában, és a létesítmény hűtőkompresszorai fele annyi energiával működnek, mint a tulajdonos előző tizenegy ugyanilyen épülete, melyeket mindazonáltal 25 cm expandált polisztirolhabbal hőszigeteltek.)

E könyvben találtuk ezt a grafikont is, melyből kitűnik, hogy zárt cellás uretán habot gyakorlatilag pazarlás 10-12 cm feletti vastagságban elkészíteni, ugyanis hiába növeljük a réteget, a hőszigetelő hatás már csak elhanyagolható mértékben növekszik. Az is látszik viszont, hogy már 3 cm "vékonyságban" megfogja a hőveszteség háromnegyedét! (A könyv legérdekesebb részeit lefordítottuk.)


Ez alapján mertünk ajánlani egy passzívház fagerendákból és egy réteg hajópadlóból álló fafödémjére csupán 10 cm vastag zárt cellás hab hőszigetelést, mely végül el is készült mindenféle huzat- és párazáró fólia, ill. ragasztó-tömítő szalagok nélkül. A vonatkozó hőtechnikai számítások szerint legalább 20 cm vastagon kellett volna felhordani, hogy megfeleljen a passzívházak szigorú hőszigetelési előírásainak, ennek ellenére az épület gyönyörűen működik passzív házként - hagyományos fűtés nélkül!


Szórt tetőszigetelésA texasi A&M egyetem 27 épületén 1974 óta 70.000 m2 szórt hab lapostető-szigetelés készült el. Az egyetem vezetősége a hagyományos gyöngykavicsos bitumenes lemezes szigetelések sorozatos meghibásodásai után döntött a teljes felújítás mellett. A szórt poliuretán hab mellett a következő érvek szóltak:

Az egyetem lapostetőin 5 cm vastag szórt pur hab szigetelés készült és készül mind a mai napig, a megfelelő UV-sugárzás elleni bevonattal. Az első tetők már több mint 30 évesek, és a tapasztalatok felülmúlták még a fokozott várakozásokat is:

Ezen túlmenően a habszigetelésről itt is bebizonyosodott felülmúlhatatlan hőszigetelési képessége. Az elvégzett felmérések szerint az 5 cm vastag szórt poliuretán hab annyira lecsökkentette a szigetelt épületek energiaköltségeit, hogy a tetőszigetelések ára átlagosan 4,5 év alatt megtérült a beruházóknak!

A szórt hab a legtöbb meglévő tetőfajtára gond nélkül felhordható, és alkalmazásakor a meglévő szigetelés bontási, valamint a keletkezett (általában veszélyes) hulladék ártalmatlanítási költsége megtakarítható. Több évtizedes életciklusa végén pedig, ellentétben más szigetelési eljárásokkal, nem kell elbontani, egyszerű rászórással és bevonatolással újra évtizedekig védi az épületeket.

Forrás: pdf

Természetesen a nyitott cellás hab is meg tudja lepni az embert:

Két egyforma lakóépület

Nagyon jól dokumentált a texasi Denton megyében a Habitat for Humanity által épített két teljesen egyforma, könnyűszerkezetes családi ház esete, melyeknél különbséget csak a felhasznált hőszigetelés jelentett.


Egyikük fele annyit fogyaszt

A nyitott cellás uretán habbal kiszórt ház annak ellenére fogyasztott fele annyi energiát, hogy bármilyen járatos hőtechnikai számítás szerint rosszabbul hőszigetelt, mint a szomszédos épület.


Egyenletes beltéri klíma

Nem elhanyagolható, milyen elképesztő egyenletességgel képes tartani a belső hőmérsékleti viszonyokat, miközben a szomszédban szinte azonnal megérzik a külső környezeti körülmények megváltozását. A grafikon a habbal hőszigetelt ház belső hőmérsékletét (piros) és relatív páratartalmát (kék) mutatja, a középső a szálas anyaggal szigetelt házét, az alsó pedig a külső környezetét. Igen, az a felső piros, szinte egyenes vonal a „habos” ház belső hőmérséklete öt hónapon keresztül!


Passzívház-szintű légzárás

A magyarázatot a légzárásban leljük. Az elvégzett BlowerDoor-teszt (melynek során túlnyomást generálnak az épületben, megállapítandó az épület ellenőrizetlen légmozgásának mértékét) világosan megmutatta: a szálas anyaggal hőszigetelt ház tizenötször(!!!) annyi (értelemszerűen külső, kondícionálatlan) levegő járja át óránként, mint a szomszéd épületet.

(Ezt a remek összehasonlítást a demilecusa.com-on találtuk korábban. Sajnos már nincs ott, de mi persze lementettük az
eredeti pdf-t.)

bezár
Hogyan készülnek a szórt habok?

Két komponensű álló poliuretán alapanyagokA szórt uretán habok igen figyelemreméltó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, miközben elvileg egyetlen dologban különböznek a hagyományos, üzemben előállított, táblásított vagy tekercselt társaiktól: az építkezés helyén készülnek.

Mindaddig két, egymástól jól elkülönített folyadék formájában léteznek, míg az aplikátor (a szóróember) meg nem húzza a ravaszt a pisztolyon. A két összetevő a pisztoly keverőkamrájából kilépve néhány másodpercig krémes állagú folyadékként viselkedik és felragad a szigetelendő felületre, vízszintesre, függőlegesre, ferdére vagy fej felettire egyaránt. A helyszínen szórt pur hab hőszigetelés nem igényel semmilyen átmenő mechanikai rögzítést, sem drótozást, sem kiegészítő ragasztást, így ezáltal sem gyengül a hőszigetelő hatás. Az öntapadás a készülő hab egyik legfontosabb tulajdonsága: megfelelő aljzaton a ragadás olyan tökéletes, hogy a létrejövő kapcsolat teljesen huzatmentes lesz.


A helyszínen duzzadó szórt pur hab minden létező rést, üreget, egyenetlenséget kitölt.A krémes folyadék ezután látványosan megduzzad, kitölt minden apró rést, egyenetlenséget, repedést, üreget. A hab duzzadás közben még mindig öntapadó, ezért nem csak kitölt, de ragad is. Ha a habnak van helye tágulni (márpedig a szórás megköveteli a szabad hozzáférést), a duzzadás nem okoz semmilyen szerkezeti deformációt, nem nyomja el a határoló szerkezeti elemeket, például a tetőfóliát sem nyomja neki a tetőfedő elemek aljának. A helyszíni duzzadás a másik fontos tulajdonsága a habszigetelésnek: a réskitöltés olyan szintjét valósítja meg, melyet kézi módszerekkel még csak megközelíteni sem lehetséges. Emiatt a szórt habot gyakran tömítő jellegű szigetelésként is emlegetik, mely szintén azt a célt szolgálja, hogy a hőszigetelés légzárását még tökéletesebbé tegye.


Toldásmentes hőszigetelt felület: 3% felületi hiány 15% hőveszteséget okoz!A kiduzzadt pur hab pár pillanat múlva ragadásmentesség válik, majd megszilárdul és felveszi végleges formáját. Mindez úgy tíz másodpercet vesz igénybe, miután az összetevők találkoznak a keverőkamrában és elhagyják a pisztoly fúvókáját. A poliuretán hab érése mindazonáltal a hőmérsékleti viszonyoktól függően húsz perctől akár két napig is eltarthat, bár már nem jár szemmel látható folyamatokkal.

Eközben az aplikátor már tovább haladt; a következő menet szintén résmentesen fog hozzáragadni az előzőleg felszórt habréteghez, akár rá, akár mellé szórja. Érdemes kihasználni: ügyes szerkezeti részlettervezéssel elérhető, hogy a szórt poliuretán hab hőszigetelésünk egyetlen, akár több száz m2-es darabból álljon, például egy egész tetőtérben. Megfelelő vonalvezetéssel párosítva a toldásmentesség tankönyvi hőhídmentes szerkezetet eredményez, egy olyan termikus burkot, mely kompromisszumok nélkül választja el egymástól a külvilágot és a belteret. Harmadik fontos tulajdonságként a toldásmentesség ezen túlmenően a tökéletes légzárást is biztosítja.

bezár
Hogyan képes ennyire szigetelni a szórt hab?

A kérdést talán jobb úgy fel tenni, miért nem szigetelnek ennyire a hagyományos anyagok? A hőtechnikai számítás olyan tulajdonságokat feltételez minden hőszigetelés esetében, melyek kizárólag a helyszínen szórt poliuretán habok jellegzetességei: az előregyártott, táblákban vagy tekercsekben forgalomba hozott anyagok nem öntapadóak, szükségszerűen rendelkeznek toldásokkal, és a rendelkezésükre álló helyet is csak a beszabás pontosságának megfelelően töltik ki, és a legfontosabb, ha egyátalán légzáróak (a szálas kőzet- és üveggyapot, vagy a cellulóz már anyagában is légáteresztő), az legfeljebb csak a tekercs vagy tábla széléig tart.

Tegyük hozzá, ezeket a tulajdonságokat roppant nehéz lenne számszerűsíteni, hatásuknak csak számítógépes szimulációval lehet pontos értéket adni. Ennek ellenére ezek az "apróságok" jelentik a helyszínen szórt pur habok felsőbbrendűségét. Emiatt lehetséges, amiről David B. South is ír fentebb említett könyvében: a 4 cm zárt cellás uretán habbal hőszigetelt falú ház minden esetben kevesebb energiaköltséggel működtethető, mint a szálas anyaggal akár 20 cm vastagon "teletömött" falszerkezetű szomszéd épület.

Hőszigetelő anyagok hővezetési tényezőjének változása a hőmérséklet függvényében

Azonban még ezen túlmenően is létezik érv a szórt pur habok mellett. A hőszigetelő anyagok hővezetési tényezőjét a vonatkozó szabványok szerint 10 Celsius-fokos mintákon állapítják meg. A grafikon a különböző anyagok hővezetési tényezőinek hőmérséklet-függő változásait mutatja meg. A hővezetési tényező, vagy lambda-érték az egyes anyagok hővezetési készségét jelzi, mértékegysége a W/mK, és minél kisebb, annál jobb hőszigetelő képességű az adott anyag. Egy újabb magyarázat, miért válnak szinte lakhatatlanná a tetőterek a nyári kánikulai napok idején, és miért képesek a szórt habok akár fele-harmada vastagságban is kivédeni a túlmelegedést.

A grafikon adatai innen, innen és innen származnak.
bezár
A légzárás fontossága

Az öntapadás, réskitöltés és toldásmentesség triumvirátusa soha nem tapasztalt hatásfokú hőszigetelést eredményez, miközben a kulcsszó nagyon egyszerű: légzárás.

A légzárás, a huzatmentesség fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Ha a mozgó kültéri levegő képes bármilyen módon bejutni a hőszigetelésünk mögé, gyakorlatilag semlegesíti a szigetelő funkciót, bármilyen vastag is legyen réteg.

Szakvéleményben találkoztunk egy döbbenetes adattal, mely jól rávilágít, mennyire megfoghatatlan a levegő: Egy uszoda tetőszerkezete tönkrement néhány év alatt. A feltárás után kiderült, hogy az elégtelen párazárás okozta a bajt, ugyanis a párazáró réteget nem szakszerűen oldották meg, a levegő akadálytalanul átjutott rajta. A szakértők javaslatot tettek a javításra, egy kifogástalanul kivitelezett párazáró rétegre, melynek mindenekelőtt légzárónak kellett lennie. A légáteresztéssel nem számol a hőtechnikai számítás, nem is lehet, ehhez ugyanis hibákat, felületi hiányosságokat kell feltételezni, de még ekkor is csak számítógépes szimulációval oldhatók meg az egyenletek a fellépő sok tényező miatt. Ebben az esetben viszont kíváncsiak voltak a szakemberek a hibahatárra, ezt ugyanis meg lehet határozni. Egy 3x3 m-es rasztert alapul véve 2x2 mm (!!!) a legkisebb rés, melyen keresztül megkezdődik a szerkezet párával történő telítődése, végső soron tönkremenetele. Ez az érték értelmezhetetlenül kicsi a mai magyar építőipari realitások talaján állva. Elegendő pl. a párazáró fóliatekercset leejteni, és egy kis kavics vagy betonmaradék 3-4 réteget egyszerre üt át, máris sokszorosát kapjuk ennek.

Könnyű kitalálni, hol szivároghat a levegő:

Filtrációs hőveszteségnek hívják az így elszökő beltéri levegőt. Mértékéről megoszlanak a vélemények, de akár kolosszális méreteket is ölthet, gondoljunk csak egy padlástéren átfújó hideg szélre. Ilyen esetekben 90%-os hőveszteség is felléphet, aminek következtében kifűthetetlenné válik az épület.

Az ellenőrizetlenül vándorló levegő további problémát is okoz: az épületek használatából elkerülhetetlenül keletkező pára legnagyobb része (97%-a) a levegővel együtt mozog, mivel mindkettő gáznemű anyag. Szivárgó szerkezetbe a levegővel együtt mozgó pára könnyedén bejut, majd fennakad, azaz hűvösebb helyre érve a harmatponton víz formájában kicsapódik. A víz legalább hússzor jobb hővezető (azaz rosszabb hőszigetelő), mint a hőszigetelő anyagok, emiatt jelentősen lerontja a hőszigetelési képességet. Ezenkívül a víz jelenlétében megindul a penészképződés, a rothadás, mely higiéniai, egészségügyi problémákhoz és szerkezeti tönkremenetelhez is vezethet.

Jelenleg a helyszínen szórt uretán habok magától értetődő megoldásán kívül nem létezik olyan hőszigetelési mód, mely önmagában megszüntetné a filtrációs hőveszteséget és a filtrációs páravándorlást. Légzárást ugyanis nagyon nehéz kialakítani, figyelembevéve, hogy nem légzáró kapcsolat:

Külön megemlítjük a szálas hőszigetelő anyagokat, a kőzet- és üvegyapotokat. A szálas hőszigetelések, a cellulózzal együtt már anyagukban légáteresztőek, ezekkel kapcsolatban tehát felesleges a toldások és szerkezeti csatlakozások légzárásáról beszélni.

Légáteresztő hőszigetelő anyagot kizárólag mintaszerűen elkészített légzáró rétegek által közrefogva szabadna készíteni, de ez természetesen nem így történik. Ezért fúj át a legtöbb padlástéren télen a jeges északi szél, és ezért vonul le a család a nyári hőség elől a masszív falak közé.

Apropó falak! Egy falazott fal sem tekinthető légzárónak, amíg el nem készül a külső-belső vakolat. Különösen igaz ez a modern vázkerámiás falazóelemekre, melyek nútféderes csatlakozásai közé nem szükséges habarcsot tenni. Volt rá példa, hogy egy ilyen szerkezetet kívülről polisztirollal szigeteltek, és csak belülről vakolták le. Ráadásul a polisztiroltáblákat szakszerűtlenül csak pontszerűen ("pogácsákkal") ragasztották fel a téglákra. Rövid időn belül kiderült, hogy a kültéri levegőt kizárólag a 2 cm vastag belső vakolat tartja házon kívül!
Természetesen ugyanígy nem légzáró egy lambériaburkolat sem, hiába a látszólag szoros, nútféderes csatlakozás.

Ezek a problémák csak mostanában jutottak/jutnak el a szakma érdeklődési körébe, a szórt habok pedig egy csapásra meg is oldják ezeket.

bezár
A hőtechnikai számítás hiányosságai

Amióta világ a világ, a hőátbocsátási tényező (u-érték, régebben k, mértékegysége W/m2K) határozza meg egy hőszigetelés hőszigetelési képességét*. Az u-érték azonban kizárólag két változó tényezőn alapul: a rétegvastagság és a hővezetési tényező (lambda, mértékegysége W/mK) hányadosán. Durva, de azért jó közelítésként megkapjuk a hőátbocsátási tényezőt, ha a hővezetési tényezőt elosztjuk a méterben kifejezett rétegvastagsággal.

Vannak még módosítók a pontszerű és vonalmenti hőhidakra, de a légzárás teljesen megfoghatatlan, legfeljebb egyetemi kutatók számítógépes szimulációiban fordul elő (lásd feljebb).
Magyarul nem számolunk vele. Ugyanez a helyzet a páratechnikai számítással is, a légzárás itt sem része a kánonnak.

BlowerDoor-teszt

Tőlünk nyugatra már követelmény az ún. légcsere-értéknek történő megfelelés. Számolni továbbra sem számolnak a levegőmozgással, de utólag elvégzik az épületen az úgynevezett BlowerDoor-tesztet. Leegyszerűsítve: az épületen minden ajtót-ablakot becsuknak, a bejárati ajtóra pedig felszerelnek egy ventillátort, mellyel túlnyomást hoznak létre, megmérik az 50 Pa eléréséhez szükséges, a ventillátoron átáramló levegő mennyiségét, melyet az épület légköbméterével vetnek össze. Az 50 Pa egyébként nagyjából 30 km/h-s szélnek felel meg. A lényeg, hogy a hőszigetelés csakis a légzárással együtt lehet hatékony. Ezt ismerték fel a passzívházak esetében is, ahol a nagyon alacsony u-érték 0,6-os légcsereszámmal párosul. Ez azt jelenti, hogy a passzívházakban másfél-két óra szükséges az egyszeri ellenőrizetlen levegőcseréhez. Ez az érték Magyarországon általában 15-20! Ennyiszer kell óránként újra és újra felfűteni a filtrációval sújtott épületrészeinket. Elrettentő példakánt felhozhatók a szendvicspanel csarnokok és irodaházak is. Ezeknél nem lehetséges az 50 Pa-os túlnyomás beállítása, annyira szelel az épület.

A szórt uretán habok hővezetési tényezője a hagyományos anyagokéval szinte megegyezik; a nyitott cellás habé (0,038 W/mK) a gyapotokéval (0,036-0,044), a zárt cellásé (0,021 W/mK) pedig a táblásított PIR-habokéval (0,022-0,026). A különbség "csupán" az öntapadáson, réskitöltésen és toldásmentességen keresztül kialakuló légzárásban keresendő.

Ha az anyagon keresztül történő tényleges hővezetés tenné ki a hőveszteség túlnyomó, legalább 90%-os többségét, akkor nem volna miről beszélni. De ez nem így van, hanem szélsőséges esetben éppen fordítva, de általánosságban is elmondható, hogy szinte mindig kisebbségben van. Az igazán lényeges filtrációval pedig nem foglalkozunk.

Ezért van, hogy mi, szórt hab hőszigeteléseket készítők mindig példákat, tapasztalatokat és referenciákat hozunk fel annak alátámasztására, miért is elegendő pl. egy passzívházra 10 cm zárt cellás hab.

Egyes habszórással foglalkozó honlapokon találkozhatunk az R-értékkel, mely az u-érték reciproka (vagyis jobban mondva u=1/R), azaz R mértékegysége m2K/W. Itt első látásra érthetetlen értékekre is buzgón hivatkoznak. Ennek oka, hogy a 6-7-es R-értékek a habok hüvelyenkénti (inch) vastagságára értendők, méghozzá ft2h0F/BTU mértékegységben kifejezve... Magyarul változtatás nélkül átvettek egy, az észak-amerikai kontinensen használatos, számunkra azonban tökéletesen értelmezhetetlen számadatot.
bezár
Hangszigetelés

Az elképzelhető legjob hangszigetelésAz egybefüggő felületet alkotó szórt szigetelések kiváló hangtompítóként is működnek. Míg a zárt cellás hab elsősorban a mély hangokat képes kiszűrni, addig a nyitott cellás hab általánosan véve nagyon jó hangszigetelő anyag. Lágy anyagstruktúráját szinte hangelnyelésre találták ki. Egyes gyártók mérései alapján 9 cm vastag, átmenő elemektől mentes nyitott cellás lágy hab hangcsillapító teljesítménye 50 decibel, ami nagyjából suttogássá szelídíti egy dübörgő házimozi hangerejét. Mivel mindkét hab mind anyagában, mind öntapadása miatt szerkezeti kapcsolataiban légzáró, kitűnően szigetelik a levegőben terjedő hanghullámokat. Szigeteléseinkkel igazán élvezheti csendes otthona kényelmét!

bezár
Különleges alkalmazási lehetőségek

Elsősorban a zárt cellás habot használhatjuk fel szokatlan szerkezeti kialakításokban.

Aljzatszigetelés

Rendkívül hatékony aljzathőszigetelést készíthetünk zárt cellás szórt habból. Manapság egyre szívesebben vezetik el a különféle csöveket, vezetékeket az aljzatban, nem mindennapi kihívás elé állítva a hőszigetelőket. Az igencsak kérdéses "beszabogatás" helyett egyszerűen leszórjuk az egész felületet, az egyenetlenségeket pedig megszünteti a rákerülő aljzatbeton. Az egybefüggő, megszakítatlan habréteg kiválóan teljesít padlófűtés alatt (a padlófűtés csövei egyszerűen ráhelyezhetők a habra); hőpáncélként tartja a meleget a lakótérben.

Homlokzati hőszigetelés

A világ legolcsóbb, legegyszerűbben és leggyorsabban elkészíthető homlokzati hőszigetelése a lefestett poliuretán hab. Akár egy vakolatlan téglafalra is elegendő 4-5 cm vastagságban a gyakorlatilag egy darabból álló, sem toldási hézagokkal, sem rögzítőelemekkel nem gyengített zárt cellás habot felhordani, az UV-sugárzás ellen kültéri homlokzati festékkel megvédeni és kész. Igaz, a homlokzat egy tapasztott vályogfalra fog hasonlítani, de egy hátsó homlokzaton, tanyán, istállóépületen ez igazán nem zavaró, főleg, ha figyelembe vesszük az általa elért energiamegtakarítást.

Tetőtér-beépítés

Sok fejtörést okozhat egy régi padlástér hasznosítása, ha nincs tetőfólia az elöregedett fedés alatt. Zárt cellás habbal igen hatékony, gyakorlatilag hőhídmentes (csak a lécek és a szarufák találkozásánál keletkezik "fa-hőhíd") hőszigetelés készíthető közvetlenül egy palafedés aljára. Nem akadály a törött, repedt, egyéb módon sérült fedés sem, a hab egyfajta konzerváló szerepet is betölt. Mivel teljesen vízhatlan, az esetleges beázások is azonnal megszűnnek. Az elkészülő hőszigetelés vastagságának csak a szarufamélység szab határt, de 10 cm hely mindig akad, annál többet pedig nem is érdemes felhordani.

Nedves falak szigetelése

Egy régi épület lakhatóvá tétele, melynek falai alatt még nem készült vízszigetelés, igazán nagy kihívás lehet. A falak megfelelően előkészített belső felületére 4-5 cm zárt cellás pur habot felhordva megszüntetünk minden kellemetlen dohszagot, átnedvesedést, vizesedést. A hab egyben párazáró réteg is, és mivel résmentesen tapad a falfelületre, gombásodás, penészedés sem lehetséges levegő hiányában. Műemléki épületek esetén különösen fontos az eredeti szerkezetek érintetlenül hagyása; a zárt cellás habbal történő konzerválás nagyszerű felújítási lehetőséget teremt mind a falakon, mind a tetőfedés esetén.

Tetőfelújítás

Ahogy drágulnak az energiahordozók, úgy válik egyre sürgetőbbé meglévő szerkezeteink hatékony felújítása, hőszigetelése. Beépített tetőterét senki nem szeretné feldúlni a hőszigetelés cseréje miatt. Zárt cellás szórt poliuretán habbal megoldható mindez kívülről, a beltér érintetlenül hagyásával. A cserépfedés visszaszedése után a tetőfóliát el kell távolítani, nem lesz rá szükség, helyét átveszi a vízhatlan hab. Kiszedve a régi hőszigetelést, a szarufaköz kitölthető zárt cellás habbal (általában 8 cm-t szoktunk javasolni), sőt, egyfajta hőhídmentesítés is megoldható, a szigetelést a szarufa oldalára felvezetve, és a lécezés között vékonyan megszórva. A hab olyan réseket is megtalál, melyek szabad szemmel nem is láthatók. A tapasztalatok szerint azonnali 30-50%-os fűtésiköltség-megtakarítás jelentkezik, nem beszélve a nyári túlhevülés megszűnéséről.

bezár
A pur habok nem létező egészségügyi kockázatai

Ha aludni is jó rajta, nem jelent semmilyen veszélyt az egészségreAz uretán habok már az 1960-as évek óta részei életünknek. Ez az anyag hőszigeteli hűtőszekrényeinket és melegvíz-tárolóinkat, ugyanis semmilyen más anyag nem képes 4-5 cm vastagságban hatékonyan 40-50 fokos hőmérsékletkülönbségeket fenntartani.

Bármilyen meglepő, de a különböző habszivacsok, matracok, autóülések mind-mind az uretán ipar termékei. A kémiai összetevők módosításával jelentős különbségek adódnak mind az előállítási módszerekben, mind a hab végleges fizikai tulajdonságaiban. A hűtőkben és bojlerekben például önthető habokat használnak, melyek pár tíz másodpercig annyira folyékonyak, mint a víz, és csak utána térhálósodnak.

A kikötött poliuretán hab nem jelent semmilyen környezeti veszélyt, vagy egészségügyi ártalmat. A készítésekor viselt védőfelszerelés elsősorban a szórási köd kivédésére szolgál, senki nem szeret uretán-cseppecskéket belélegezni, és inkább az egyszer használatos papírruhát dobjuk el, mint a munkaruháinkat.

Mi sem bizonyítja jobban az pur hab hőszigetelések ártalmatlanságát, hogy az alváskomfortot növelő memóriahabos párnák és matracok is ugyanezen technológiával készülnek! Nagyban hozzájárul kényelemérzetünkhöz, hogy a memóriahabot - ahogy a hőszigetelő anyagokat általában - azért érezzük mindig melegnek, mert a testmelegünk nem vezetődik el a felületükről.

bezár
Tudnivalók

A pur habok igen ellenállóak a vegyi anyagokkal szembenA két komponensből létrejövő uretán hab molekulái igen stabil kémiai kötést alkotnak. Az anyag rothadás- és korhadásmentes, ellenáll a penészedésnek, gombásodásnak. Nincsenek hatással rá a kötőanyagok (cement, mész, gipsz, bitumen), a tengervíz, a szappanok és az üzemanyagok (benzin, gázolaj). 10%-os koncentrációban elviseli a sósavat, a salétromsavat, a kénsavat, az ammóniumhidroxidot és a nátronlúgot. Részben ellenáll a metanolnak, etanolnak, acetonnak, etil-acetátnak és a benzolnak. Rövid ideig magas hőmérsékletnek is ellenáll, ilyen pl. a 250 Celsius-fokos forró (de gyorsan lehűlő) bitumen. Hosszú távon legfeljebb 80 Celsius-fokos hatásnak tehető ki.
A hab az épület élettartama alatt megőrzi ezen tulajdonságait, szakszerű kivitelezés esetén az öntapadása miatt sosem fog zsugorodni, megroskadni (ami nem mondható el sem a szálas, sem a cellulóz alapú hőszigetelésekről), elválni a felületről, elporladni.

Vigyázat, kivitelezés alatt!Poliuretán habot kizárólag tökéletesen száraz, por-, olaj- és zsiradékmentes felületre lehet szórni. Ennek figyelmen kívül hagyása a hab leválását okozhatja a felületről, mely nagyban rontja a hőszigetelő képességet. Nedves aljzaton ráadásul teljes keresztmetszeten átmenő buborékok keletkeznek, melyek javítása igencsak nehézkes és még egyenetlenebbé teszi az amúgy is egyenetlen habfelületet.
A hab szórása közben úgynevezett szórási köd keletkezik, mely apró, öntapadó uretán-cseppecskék párája. Minden szabadon hagyott felületen megtapadnak, ezért szórás előtt mindent el kell távolítani a helyiségből, vagy le kell takarni fóliával. Szolgáltatásunk alapesetben tartalmazza az általános üvegezettségű épületek nyílászáróinak szórás előtti takarófóliázását. A szórási ködöt kültérben, vagy szabad nyílásokkal tarkított beltérben a légmozgás akár száz méterekre is elviheti, ezért 10 km/h-nál erősebb szél esetén nem készíthető szórt szigetelés.

A helyszíni technológia velejárója a felületi egyenetlenségA helyszínen szórt pur habok technológiáját az 1960-as évek végén az Egyesült Államokban dolgozták ki. Céljuk az volt, hogy olyan új, rendkívül hatékony épületszigetelést tegyenek lehetővé, mely alacsony élőmunka-igényű, egyszerű és gyors kivitelezésű és nem igényel különösebb előképzettséget. Mindezt sikerült is teljesíteni, egyvalamivel azonban feltétlenül meg kell barátkozni, mégpedig a szigetelés egyenetlen felületével, amelyen csak igen-igen nyögvenyelősen lehet segíteni, feladva éppen azokat az alapelveket, melyek a technológiai kifejlesztésében a legfőbb szerepet játszották.
Az eredeti folyékony térfogat 30-40-szeresére táguló zárt cellás habot még kordában lehet tartani, nagy, egybefüggő, sima felületen plusz-mínusz 1 cm pontossággal (azaz 2 cm-es egyenetlensséggel) végezhető a szórás, de csak addig, míg nem érünk egy másik szerkezeti elemhez, a csatlakozásnál ugyanis még nagyobbak lesznek a különbségek az elkerülhetetlen rászórás miatt. A nagyjából 100-120-szorosára (1 mm-ből 10-12 cm-re!) duzzadó nyitott cellás hab már csak plusz-mínusz 3 cm-es különbséggel (azaz 6 cm-es egyenetlenséggel) szórható.
A szórt habok elsősorban olyan helyen vethetők be, ahol nem számít a felület kinézete, alapvetően ilyenek a szerelt szerkezetek, ahol a tartók között van elég hely, az egyenetlenséget pedig elfedi a szerelt burkolat (pl. tetőtérben szarufák közötti hőszigetelés). Aljzatokban és padlásfödémeken sem számít a felület, mivel a rákerülő aljzatbeton lesz majd egyenes. Föld alá kerülő pincefal-szigetelések esetén sem szükséges az egyenletes felület.
Itt jegyeznénk meg, hogy a habok levegővel érintkező, kikeményedő héja - már ránézésre, tapintásra is - még kedvezőbb tulajdonságokkal ruházza fel a hőszigeteléseket. Ezért sem javasoljuk a hab felületének utólagos megmunkálását. Cégünk emiatt nem is végez ilyen jellegű beavatkozásokat, azon megfontolásból sem, hogy a keletkező jelentős mennyiségű hulladék erősen sérti a környezettudatosság elveit. (Sík felület eléréséhez 50 m2-enként ca. 1 m3 porral és nyesedékkel kell számolni!) Ráadásul a veszendőbe menő anyag, annak kezelése (ártalmatlanítása), valamint a szórási munkafolyamat idejét többszörösen meghaladó megmunkálási idő ebben az esetben gazdaságtalanná teszik a szórt technológiát.

Nagyon fontosak a megfelelő hőmérsékleti körülményekA szórt uretán habok a két komponens kémiai (exoterm) reakciójából keletkeznek. E reakció igencsak hőmérsékletérzékeny, emiatt a szórás csak megfelelő hőmérsékleti körülmények között végezhető: legalább 10 Celsius-fokos felületi hőmérsékletet kell biztosítani, ami gyakorlatban folyamatos 15 Celsius-fokos levegőhőmérsékletet jelent. Szórt hőszigetelés novembertől márciusig csak különlegesen kedvező körülmények között végezhető, még beltérben is szükség van az előzetes ideiglenes felfűtésre. Kültérben pedig szinte lehetetlen a körülményeket biztosítani: még napsütéses szép idő esetén is legfeljeb napi 3-4 órát lehet dolgozni a habbal, miután a pára, deresedés felszáradt, és mielőtt újra megjelenik.

A rágcsálók súlyosan károsíthatnak bármilyen hőszigetelést!Konkurrens hőszigetelő termékek gyártó, forgalmazói előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az ő anyagaikat nem rágja meg az egér. Ez azonban nem így van. A rágcsálók okozta gondot egyetlen hőszigetelő anyag sem képes megkerülni. Ugyan táplálékul nem szolgál, de az egerek és társaik, ha hozzáférnek, megrághatják és élőhelyet alakíthatnak ki benne, mint a betonon és acélon kívül mindent és mindenben.
Egyetlen megoldás az állatok távoltartása például szilárd burkolatokkal, apró nyílású fémanyagú szellőzőrácsokkal stb. Saját tapasztalat, hogy az ultrahangos riasztó és valamilyen irtószer kettőse hatékony megoldás. Míg a riasztó gondoskodik róla, hogy ne költözzenek be az egerek, addig az irtószer (melyet érdemes váltogatni, nehogy megszokják, és elkerüljék) a riasztó ellenére betévedő állatkákat ártalmatlanítja.

A poliuretán habok nehezen ugyan, de lángra kaphatnakAz uretán habok szerkezetbe építve (eltakarva) az éghető anyagok közül a legjobb, közvetlenül a nem éghető utáni B-s1,d0 tűzvédelmi besorolásúak, azaz nem csepegnek égve és füstképződésük is minimális, ám ennek ellenére még mindig éghető anyagoknak minősülnek.
Éppen ezért egy elkészült, egybefüggő habszigetelés közelében szigorúan tilos dohányozni, nyílt lánggal dolgozni, szikraképződéssel járó munkát (sarokköszörülést, hegesztést) végezni, legfeljebb miután elkészült a végleges (pl. gipszkarton) takarás.
Tudomásunk szerint kereskedelmi forgalomban nem létezik nem éghető hab, sőt, már a nehezen éghető kategória sem értelmezhető az új szabályozás szerint. Ha a kedves olvasó esetleg ilyeneket hall, akkor joggal kérdőjelezheti meg az őt ámító "szakember" hozzáértését!

A napfénnyel vigyázni kellA napfény UV-sugárzása károsítja a poliuretán habot, mert megbontja a molekulák közötti kötést, és előbb rideggé, törékennyé teszi, majd szép lassan elporlasztja az anyagot.
Beltérben az UV-állóság nem kérdés, kültérben védeni kell burkolatokkal, bevonatokkal, festéssel, kavicsterítéssel, bádogos szerkezettel.


bezár